VÉGRE KÉSZ A HAJAM!!!

Nos, igen, ezelőtt raszta hajam volt. Kb másfél évig hordtam a fejemen.
Az elején még minden rendben volt, de ahogy teltek a hónapok, egyre kevesebbet foglalkoztam vele. Azon kaptam a hajamat, hogy a szálak össze-vissza állnak ki a tincsekből. Ugyebár, a heti egy mosás "elég" egy ilyen hajnak, különben teljesen szétjönne. Sajnos, mondanom sem kell, ez nagyon nem higiénikus!
A hajam teljesen kiszáradt és roncsolódott. A csúcs az volt, amikor lustaságból nem horgoltam meg, hanem technokollal, pillanatragasztóval és rasztavaxszal kenegettem a tövét, hogy ne kelljen újrahorgolni. Az nagyon durva volt, amikor a tincsemet véletlenül hozzáragasztottam a fejemhez és az ujjamhoz is. Már kezdtem magamat szarul érezni, ráadásul olyan alakok jelentek meg körülöttem, akiknek nagyon nem kellett volna. Azt gondolták, "ennek raszta haja van, ez tuti benne lesz mindenben"         ˇ.ˇ

Így hát elhatároztam, hogy kibontom a hajam. Igen, de hogyan?

Kellékek: olló, kétféle bolhafésű (nem vicc, azóta is ilyet használok), harapófogó (!!!), körömlakklemosó. Persze, acetonmentes cuccal mit kezdjek az azóta kővé száradt ragaccsal??
Úgy kezdtem, hogy levágtam az összes tincsemet egy arasznyira. Ezek a részek már öregek voltak, nem lehetett volna helyrehozni, így csak a "frissebb" maradt. Aztán szépen, tincsről tincsre haladva elkezdtem kibontogatni. Volt olyan, hogy egy nap csak egyet bontottam ki, de aztán nekifogtunk a hugommal, és Jimmy Hendrix sérót varázsoltunk Bob Marley-éből.

1: A harapófogóval viszonylag por állagúvá törtem a ragasztót.
2: Elkezdtem fésülgetni. Minden harmadik után elmentem bevizezni a hajam, aminek köszönhetően a tincsek belsejébe jutott wax  *eci-állagúvá ázott.
3: A ragasztós résznél rendszerint letéptem a fejemet, de ha azt nem , akkor a fél tincset minimum. A végén hozzászoktam a fájdalomhoz.

Statisztika:
- 60 tincsem volt
- kb 10 órába tellett kibontani
- 4-6 tincs/óra "sebességgel" haladtunk, de volt, ami fél órába tellett

Amikor készen lettünk, nagyon boldog voltam... egy percig. Ugyanis sajnos nagyon-nagyon-nagyon göndör hajam van. Iszonyatosan utálom, de ezt az állapotot sem lehetett fönntartani. Nem léreztem, hogy összhangban lenne a külsőm és a belsőm. (Mielőtt elkezdesz izélni: amikor megcsináltattam, abszolút benne voltam ebben a témában, de mostanra teljesen megváltozott a véleménye. Azért vagyok fiatal, hogy alakuljak és megtaláljam az utam.)
Mély depresszióba estem amiatt, hogy a laza rasztából megint egy idétlen birka lettem. Anyáék csak nevettek rajtam, hogy jaj de cuki vagyok, de ettől csak rosszabb lett. :'(

Fogtam magam, elmentem a fodrászhoz. Szerinte is teljesen természetellenes a hajam. xD Sajnos, alig tudott rajta valamit egyenesíteni. (majd rakok föl képet)
Napi egy óra kell ahhoz, hogy három órára nézzen ki valahogy, de aztán rögtön összeugrik. :S

Ha van valaki, aki hasonló problémával küzd (remélem nincs, mert nagyon sz*r), akkor írjon, kereshetnénk együtt megoldást, vagy ha valaki tud valami bevált módszert, nagyon kérem, segítsen!